A gyűjteményekről a hangsúlyt át kell helyezni a kapcsolatokra – ez a szlogen is mutatja, hogy a használókra a könyvtárak nem mint passzív fogyasztókra, hanem mint aktív résztvevőkre tekintenek. A részvételi könyvtár gondolatát – a részvételi kultúrára és részvételi múzeumra építve – a 2000-es évek közepén fogalmazták meg. Elsőként a Web 2.0 folyományaként létrejött Library 2.0 invitálta a könyvtárhasználókat arra, hogy aktívan kapcsolódjanak be a könyvtárak életébe, később ez a kezdeményezés kiterjedt a fizikai könyvtárra is.
A részvételi könyvtárban:
– a hozzáférést felváltja a részvétel (a kulturális demokrácia stratégiájának értelmében mindenki sajátos kulturális igényeit támogatni kell, a polgárok aktívan részt vesznek a kulturális életben, és hozzáférhetnek a kultúra létrehozásának és terjesztésének eszközeihez);
– az egyirányú kommunikáció (a könyvtár a hiteles tudást és a színvonalas irodalmat terjeszti) helyett a párbeszéd (a kultúra létrehozása és másokkal való megosztása) válik domináns formává a kommunikációban;
– az ügyfelekből partnerek (a fogyasztókból a tartalom létrehozói, események aktív közreműködői stb.) válnak. (A részvételi közkönyvtár: skandináv tapasztalatok; ref: Hegyközi I.)
Humanus