Meglehet, idővel a robotok helyettesíteni fognak egy sor, ma emberek által végzett munkát, de addig még számos lépcsőfoka van a munkafolyamatok átszervezésének az új technológiai eszközök segítségével. E lépések egyikét “munkahelyi darwinizmusnak” is nevezhetjük, hiszen az a lényege, hogy a legjobban teljesítők folyamatosan kiszorítják a leggyengébben teljesítőket.
… amennyiben minden munkavégző teljesítménye pontosan és azonnal mérhető, ideértve a gyorsaságot, a megbízhatóságot és a vendégelégedettséget, akkor az élen szereplők eldönthetik, hogy mikor, melyik műszakban és mennyit akarnak dolgozni; aki lejjebb áll a rangsorban, az már csak a maradékból választhat.
Minél több munkát visznek el a legjobb alkalmazottak, ők annál jobban járnak, s közben a cég teljesítménye is nő. Az egyéni teljesítménykülönbségek szerepe tehát nemhogy csökken, de úgy tűnik, még nőhet is. És nem csupán az úgynevezett kreatív munkaterületeken. Minden, még a leghétköznapibb munkakörben is nő a jelentősége annak, hogy ki hogyan áll hozzá a munkavégzéshez, főleg a szolgáltató szektorokban. Az egyéni attitűd kulcsfontosságú tényező marad, sőt felértékelődik. Ez a ?munkahelyi darwinizmus? nem kedvez ugyan mindenkinek, de a legkeményebben dolgozók, a munkájukat a legnagyobb odaadással végzők számára egyre több területen további lehetőségek nyílnak.
HVG 16. sz. (regisztrációval)