Magyarországon 2005-ben készült legutóbb országos, reprezentatív kutatás az olvasásról. Bizonyos trendek már akkor is látszottak. Míg 1965-ben a magyar lakosság kétharmada olvasott rendszeresen, egyharmada nem, ez az arány teljesen megfordult. Mint Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság elnöke mondja, egyre tágabbra nyílik az olló. Egyre többen vannak az egyáltalán nem olvasók, miközben érdekes módon a nagyon sokat olvasók is.
Kányádi Sándor szerint az internet olyan mértékben változtatta meg életünket, mint a kereszténység megjelenése. Habár az internet és az olvasás nem feltétlenül ellenségek, általában igaz, hogy az internettel “megfertőzött” olvasó kevesebbet olvas és mást. Egy 2011-es, a digitális bennszülöttekről szóló amerikai kutatás szerint eltűnt az életükből az élményszerű olvasás, és inkább az információszerzés lett az olvasás elsődleges funkciója. (Dudics Emese cikkét ajánlja: Jenei Ágnes)
– Az 2005-ös felmérés adatai némileg ellentmondanak Kányádi Sándor vélekedésének: a számítógépes és offline könyvolvasás ugyanis inkább korrelál. Vö.: Könyvtár- és / kontra internethasználat link . (MG)
Éva (júl.-aug., p.,66-69.)