A könyvtári tereknek tükrözniük kell az intézmény filozófiáját, amennyiben különböző tanulási, kutatási stílusok is megjelennek, úgy valamennyit támogatni kell, és az elrendezésnek is reflektálni kell az igényekre. A könyvtári tér fogalma kiegészült a virtuális terekkel, amelyek mára legalább annyira fontosak a kutatásban, mint a könyvtárépület és az olvasóterem. Hozzáférést kínálnak a katalógushoz és más, a kutatást támogató online szolgáltatásokhoz (adatbázisok, repozitóriumok, tutoriálok) is. A web 2.0 megjelenésével a könyvtár a belső kutatási anyagok kurátora és a szakmai párbeszéd elősegítője is lett.
A gyűjtemény fizikai elrendezése is hatással van a kutatásra. Egy széles spektrumú központi gyűjtemény például segítheti a tudományterületeken átívelő kutatásokat és a véletlenszerű felfedezéseket. Az elmúlt évtizedben a könyvtári terekben általában több teret engedtek a technológiának a papíralapú dokumentumok rovására. A tájékoztató pult szintén fontos eleme a kutatás támogatásának. Gyakran alkalmaznak megosztott képernyőt, hogy még hatékonyabban segítsék a hallgatókat és a kutatókat a keresési stratégia felállításában. A tér- és időbeli korlátok áthidalására szolgálnak a 24 órában elérhető digitális referensz szolgáltatások. (A könyvtári terek szerepe a kutatásban; ref.: Tóth M.)
Humanus