“A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség, a szellemi szabadság és az információ szabadsága mellett.” (In: A magyar könyvtárosság etikai kódexe; II. Alapértékek link )
– A KSH adatai szerint Magyarországon a 15 és 64 év közötti romák 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ugyan ez az arány a nem romák közt 20 százalék. Gyakori a korai iskolaelhagyás is: a roma gyerekek 60 százaléka hagyja ott idő előtt az oktatási intézményeket. Ezzel számolva talán nem meglepő, hogy 100-ból mindössze egy roma szerez diplomát. A korábbihoz képest kétszer annyi roma egyetemista van, és ez még mindig csak 1,7 százalékot jelent.
Az Európai Bizottság (EB) áprilisban olyannyira “jónak” értékelte a kormány felzárkóztatási stratégiáját, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a romákat érintő iskolai szegregáció miatt. Meglehetősen aggályosnak találták, hogy a magyar jogszabályok és igazgatási gyakorlat következtében a roma gyerekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékosoknak szánt iskolákba, és jelentős hányaduk elkülönített oktatásban részesül. A tanulási képességet vizsgáló bizottságok ugyanis túl gyakran sorolják a roma gyerekeket a “sajátos nevelési igényűek” csoportjába, ahonnan külön iskolába, majd külön, kirekesztett helyzetbe kerülnek. (Ténytár)
Ténytár