Az EU munkaképes korú lakosságán belül mintegy 70 millióan nem rendelkeznek kielégítő írás-olvasási és számolási készségekkel, míg a 16-74 éves európai népesség 45 százaléka az alapvető digitális képességeknek sincs birtokában. Eközben az uniós munkáltatók 40 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget okoz számára megtalálni a növekedéshez és a fejlesztéshez szükséges képzett munkaerőt. A bizottság hangsúlyozza, hogy a hiányos képzettség problémaköre összeurópai baj, egyaránt sújtja a fejlett országokat is – még ha több kelet- és dél-európai tagállamban az átlagnál rosszabb is a helyzet.
Az adatok nem csak alul-, hanem túlképzettek tömegéről is tanúskodnak: a 2008-as válság után 30 százalékra, az 1990-es években mértnek majdnem a kétszeresére ugrott azoknak a pályakezdőknek az aránya, akik túlképzettségük miatt nem boldogulnak a munkapiacon.
Az első beavatkozási pontban a bizottság igyekszik garantálni, hogy a tagállamokban az alulképzett felnőttek elsajátítsák az írás-olvasás, a számolás és a digitális készségek alapvető szintjét. A munkaerőpiac egyre gyorsabb változásait lekövetve felülvizsgálnák és korszerűsítenék az Európai Képesítési Keretrendszert, valamint az Europass Keretrendszert is. Az it-tehetségek felkutatását segítve létrehoznának egy “digitális koalíciót” a tagállamok, az oktatási intézmények és az iparági szereplők részvételével, továbbá szektorális együttműködést kezdeményeznek több iparágban a képzettségi követelmények, változások és hiányosságok felmérése – a képzettségekkel kapcsolatos vállalati intelligencia -, fejlesztése érdekében.
Napi