Több vállalat használja az ügyféltanácsot termékei, szolgáltatásai fejlesztésére és/vagy javítására. A könyvtárakban — elsősorban a közkönyvtárakban — még nem alkalmazzák rendszeresen ezt a megoldást, megelégednek a hagyományos formákkal (kölcsönzési adatok, használói statisztikák, könyvtárbarátok köre stb.), s lemondanak egy állandó visszajelzést adó eszköz alkalmazásáról.
Az olvasók bevonásának eddigi módjai közül a könyvtári bizottságokról (főleg a tudományos könyvtárakban van szerepük), majd a baráti körökről, támogató egyesületekről, végül az ún. fókuszcsoportokról esik szó. Fontosabbak az IFLA által javasolt ifjúsági tanácsok, melyek — többnyire csak időszakosan — részt vesznek a könyvtár fejlesztésében. Ezek azonban csak részben képviselik az olvasói érdekeket, hiányzik egy olyan testület, mely folyamatosan közvetítené az olvasók, illetve a fontosabb használói csoportok véleményét, és amely folyamatosan részt venne a könyvtár irányításában, fejlesztésében.
Ezt a szerepet töltené be az olvasók tanácsadó testülete. Németországban a nyolcvanas évek óta léteznek ügyféltanácsok vállalatok, elsősorban közlekedési vállalatok mellett, de vannak “laikus” testületek energiaszolgáltatók, bankok, biztosítók mellett is.
A könyvtárügyben más a feladat: az olvasói tanács a felhasználó-központú általános stratégia keretében integrált marketingeszköz.
Humanus