A zárttá válás látszik fenyegetni a magyar társadalmat: a mélyszegénységben élő rétegekből legalábbis egyre kevesebben jutnak el a felsőoktatási intézményekbe. A legszűkösebb körülmények között élő társadalmi csoport tagjai közé a hazai egyetemi polgárságnak alig több mint a fél százaléka sorolható. A gimnáziumi férőhelyek már beharangozott radikális csökkentése miatt pedig a halmozottan hátrányos helyzetűek (hhh) jelenléte a felsőoktatásban ‘várhatóan el fogja érni az abszolút nulla szintet’ — állítja a Budapesti Corvinus Egyetem két oktatója a Közgazdasági Szemle ez év júniusi számában. A Híd a felsőoktatásba nevű civil programot beindító Berlinger Edina és Megyeri Krisztina szerint Magyarországon — ellentétben Lengyelországgal, Észtországgal, Svájccal, Hollandiával és Finnországgal — feltűnően szoros a kapcsolat a családi háttér és az iskolai produkció között. Az alsó osztályok gyermekei idehaza tehát nagy valószínűséggel a szegény vagy éppen mélyszegény rétegek tagjai maradnak — tehetségüktől és ambícióiktól függetlenül.
HVG 34. sz. (regisztrációval)