Hol a határ, meddig mehet el az állam az állampolgárok korlátozásában, mit tehet és engedhet meg magának egy állami szerv? Ilyen kérdéseket vet fel Alison Macrina, aki könyvtárosoknak tart felvilágosító előadásokat a digitális szólásszabadságról, az állampolgári jogokról, a megfigyelési törvényekről, a hivatalos beidézések jogtalanságáról. Bevallása szerint Snowden esete után kezdett el behatóbban foglalkozni a titkosítási törvénnyel, valamint az addig természetesnek tűnő szabadságjogok megsértésének tényleges lehetőségével.
Az ALA (Amerikai Könyvtárosok Szövetsége) 1939 óta alaptörvénynek tekinti a magánélet sérthetetlenségét. A könyvtárakban olvasó, számítógépező felhasználók joggal kérhetik számon: hogyan védik meg a könyvtárak a jogaikat, hová kerülnek a személyes adataik, kik és milyen formában juthatnak hozzá?
A Patriot Act óta az amerikai kormány kikérheti a könyvtáraktól a felhasználók személyes adatait, anélkül, hogy erről a ‘megfigyeltek’ tudomást szereznének.
A könyvtárosok már régóta részt vesznek a megfigyelés elleni harcban. Volt olyan könyvtáros is, akit azért börtönöztek be, mert nem volt hajlandó Vietnam- ellenes felszólalók ellen tanúskodni.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után több könyvtárat felszólítottak arra, hogy adják ki a felhasználók adatait. Válaszként a könyvtárakban figyelmeztető felhívást helyeztek el a visszásságok elkerülése végett, valamint olyan programokat szerveztek, ahol megtanították a felhasználókat, hogyan biztosíthatják be magukat a nem kívánt érdeklődés ellen.
Az ALA megtesz mindent annak érdekében, hogy az olvasókat tájékoztassa a jogaikról, valamint csatlakoztak olyan emberi szabadságjogokat megvédeni kívánó csoportokhoz, melyek a fennálló, megkérdőjelezhető szándékkal létrehozott törvényeket kívánják megváltoztatni. (ref.: NM)
TheNation