Tanulmányok igazolják, hogy a képernyőn másképp olvasunk (pásztázó olvasás), és egy-egy oldalon 20 másodpercig maradunk, aztán továbblépünk. Egyéb változás is tapasztalható: korábban az olvasás egybeesett a tudáselsajátítással; ma már böngészünk és olvasunk, de nem kell semmit sem megjegyezni, hiszen bármikor visszakereshető.
Fontos kérdés, milyen korban érdemes a digitális médiával megismerkedni. Az egyik szakértő, Dieter F. Braus pszichiáter véleménye szerint kétéves korig mindenképp káros; az e-könyvek esetében is kételkedő: 9?10 éves kor előtt nem ajánlott. (Ennek ellentmondanak azok a kísérletek, melyek azt igazolják, hogy az e-könyvek esetén az olvasástól való félelem nem lépett fel.)
A gyermekek fejlődése szempontjából még mindig célravezetőbbnek tartják a nyomtatott könyvet. Nagy-Britannia és az USA szülőinek 69%-a véli ezt a 0?6 évesek, 61% a 7?12 évesek esetében. A fő érv az, hogy a könyv tartalmára jobban lehet összpontosítani, míg az alkalmazások esetében félő, hogy ‘bébicsőszként’ használják a szülők. Egy német felmérésben viszont a szülők 67%-a azzal indokolta az applikációk használatát, hogy a gyerek a képeskönyv-applikációkat egyedül is tudja nézegetni. (E-média gyermekek és fiatalok számára? Bébiszitter-pótló és olvasásfejlesztés között: e-könyvek, applikáció és társaik, ref.: Murányi L.)
Humanus