A könyvtár hatékonyságának mutatóit már nem a számszerű adatokra kell alapozni (kölcsönzési statisztikák, dokumentumállomány), hanem arra, hogyan szolgálja használóit. A programok és a könyvtár hasznossága változó képet mutat a különböző felhasználói csoportok esetében, erről azonban nagyon kevés adattal rendelkezünk, így az eddigieknél sokkal mélyebb vizsgálatokra van szükség.
Finn kutatók path analízist és a lineáris regresszió módszerét alkalmazva keresték a választ a következő kérdésekre: Milyen tényezők jelzik a leghatékonyabban a közkönyvtár hasznosságát a mindennapi tevékenységek során, a karrierépítésben és kulturális élet területén?
Korábbi tanulmányok szerint
– a nők, a fiatalabb korosztály és a magasan iskolázottak azok, akikre a könyvtár leginkább hatással van a kulturális tevékenységek és a karrier területén. Ezzel szemben
– az alacsonyabban iskolázottak, a középkorúak, valamint az idősebb korosztály számára főleg a mindennapi tevékenységekben nyújt segítséget.
A friss eredmények azt mutatják
– az adott évben olvasott könyvek száma nem befolyásolja azt, hogy a könyvtár milyen hatással van az ember hétköznapi tevékenységére. Ezzel szemben
– a könyvtárhasználat, a maximum alapfokú végzettség, a napi szintű internethasználat, illetve a könyvtár által biztosított internet-hozzáférés, valamint a kor komoly befolyásoló erővel bírnak.
– A közkönyvtárak főleg az idősek és az alacsonyan iskolázottak életében látnak el többletfunkciót a hétköznapok különböző területein.
A path analízis azt mutatja, hogy az életkor növekedésével egyre kisebb az esélye, hogy valaki az interneten keressen információkat, de egyre nagyobb, hogy a könyvtárban. Ugyanakkor nagyon sokan használják párhuzamosan a kettőt, sőt a könyvtárban az internetet. (Modellek a közkönyvtárak hasznosságának elemzésére; ref.: Jávorka B.)
Humanus