Mennyire tudja magát tálalni a minőségi irodalom?

Lackfi János író-költő egy másik lehetséges veszélyforrás, a nyomtatott könyvek hanyatlásának, a könyves kultúra eltűnésének gondolatával játszott el: ‘Az internet világa önmagában nem jelenti az olvasás halálát. A kezdet kezdetén a kocsmalakó mesélt, a sámán énekelt, az élőbeszédből nem a papír, hanem a szöveg magasabb minősége emelte ki az ‘olvasnivalót’. Fájdalmas volt az akkori írástudóknak, mikor az ókorban a papírtekercsről áttértek a középen nyíló könyvre, hisz ‘szétkaszabolva’ jelent meg az addig egybefüggő szöveg. Gutenberg találmánya, a nyomtatás pedig kifejezetten felháborította a könyvbarátokat, hiszen az igazi könyv egyetlen példányban létezik, a nyomtatott, ‘pecsételt’, ponyván árult könyv a szent tudás meggyalázásának számított. No, ezért félek kevésbé a pixelek birodalmától, hiszen az is csak egy váltás. Veszély persze létezik, no és felelősség is. Elég érdekes-e, tudja-e magát úgy tálalni a minőségi irodalom, hogy az emberek ne csak trollkommenteket olvasgassanak a világűrben? Ez a valódi kérdés.

Hírforrás:
HVG