Nincs bevett gyakorlat a vonalkódok ragasztását illetően a könyvtárakban. Sok helyen — pl. Nyugaton leginkább — a borítóra, máshol a könyv belsejébe ragasztják. Bár belül kevésbé használódik, a kívülre ragasztott vonalkódot gyorsabban lehet leolvasni. Visszatérő hazai félelem, hogy a borítón lekophat a kód, mely a sok évvel ezelőtti anyagok esetében jogos félelem lehetett. A fóliázott kódok ugyanakkor drágábbak is, mint a sima papírok. A borítón egységesen elhelyezett vonalkód másodpercekkel rövidíti le a kölcsönzési folyamatot és megkönnyíti az automatizált kölcsönzési rendszer bevezetését is. Lehet, hogy e téves munkahelyvédelmi elképzelés miatt nem terjed Magyarországon? Képek a link -n: magyar, szlovén, dán és holland példák. (WKÁ)
Hírforrás:
KIT Hírlevél
KIT Hírlevél