A könyvtárak számára már a létesítés során ezt a szemlélet kell képviselni, de beletartozik az is, hogyan közelítik meg az olvasók és a dolgozók a könyvtárat (lehetőleg közösségi közlekedéssel), van-e kerékpártároló, és az is, milyen takarítószereket használnak az intézményben.
Ezután a tanulmány kitér a könyvtárépítészet néhány kérdésére, így a homlokzatokra és a tetők, valamint a belső terek kialakítására (a növények — vadszőlő, borostyán, futóhortenzia stb. — és a bútorok kiválasztására), valamint az épület energiaszükségletére (a fűtésre és a hűtésre). Közel harmadával csökkenthető a vízfelhasználás, ha speciális csapokat és toalettet alkalmazunk. Az áramfejlesztésben a műszaki fejlődés megkönnyíti a napenergia hasznosítását, a szélerőművek, illetve a biomassza felhasználását. Takarékoskodhatunk az árammal, ha A+++ hatékonyságú készülékeket használunk, de a világítással is: nemcsak az új világítótestekkel, hanem a helyi, illetve a csak szükség esetén bekapcsolt világítással.
A jövő városának (az Egyesült Arab Emirátusok Masdar városának) bemutatása után kifejti a szerző, hogy az energiatakarékos és valamikor már energiát is termelő könyvtáré a jövő. (A kutatási eredmények elképesztőek már e tekintetben.) (ref.: A ‘zöld könyvtár’ mellett szóló érvek; Murányi L.)
Humanus