A tudományos dokumentumok kezelését három, egymással szorosan összefüggő trend határozza meg:
– a költséghatékony tárolás és szolgáltatás,
– a digitalizálás és
– a kiadványok hatalmas mennyisége.
Becslések szerint a világon 130 millió könyvet és 50 millió tudományos cikket publikáltak eddig. E hatalmas mennyiség kezelése nem valósítható meg a tudásszervezés hagyományos eszközeivel, a megszokott együttműködési modellekkel. A szerzők 2012 elején e-felmérést végeztek európai nemzeti könyvtárakban és tároló könyvtárakban a nyomtatott dokumentumok megőrzésére és használatára vonatkozóan.
A válaszolók csekély mennyisége miatt az eredmények leíró jellegűek, csak az Észak-Európára vonatkozóak általánosíthatók. Néhány következtetés levonására és néhány ajánlás megfogalmazására azért sor került: Európában a gyűjteményekkel kapcsolatos koncepciók és megoldások országos szintűek. Az új logisztikai és digitalizálási eszközök segítségével új módszerekkel lehetne az európai kulturális örökséget terjeszteni. Természetesen figyelembe kell venni a nemzeti könyvtárak speciális igényeit és alapvető felelősségüket a nemzeti dokumentumörökséggel kapcsolatosan. Szükség lenne a különböző dokumentumszolgáltatási, tárolási és használati modellek költséghatékonyságának nemzetközi vizsgálatára. A használók ugyanis globalizált dokumentumszolgáltatási világban működnek. A régebbi kulturális örökség digitalizálása mellett igény lenne a kevésbé használt, szerzői joggal védett és a könyvpiacról kifogyott dokumentumok használatának biztosítására is. A digitális dokumentumok letétbe helyezését és terjesztését globális projektként kell kezelni, különben a könyvtárak a szerzői jogi megkötések miatt hatalmas összegeket fektetnek be olyan szolgáltatásokba, amelyek a széles nagyközönség számára nem hozzáférhetőek. (ref.: Nyomtatott gyűjtemények kezelése és hozzáférhetősége európai nemzeti és tároló könyvtárakban; Hegyközi I.)
Humanus