A felső vezetők a tapasztalatok szerint egy-két évente igényelnek egy coaching-tréninget. Ilyenkor a cél meghatározásához, a helyzetkép kialakításához és a folyamat eredményeinek viszonyításához úgynevezett 360-as felmérést végeznek; ennek lényege, hogy a résztvevők az adott szervezet számára kialakított kérdőív segítségével kapnak visszajelzést környezetüktől saját kompetenciáikkal és teljesítményükkel kapcsolatban. A coach, az általa ‘edzett’ vezető és a megbízó meghatározza azokat az eredmény- vagy viselkedésbeli mutatókat, melyek mérhetők, láthatók, valamilyen módon érzékelhetők, nemcsak a vezető, hanem a környezete számára is. A folyamat végén megismétlik a 360-as mérést, a résztvevők értékelik, honnan hová jutottak, és meghatározzák a továbblépési lehetőségeket, amelyekkel a vezető a megszerzett tudás, készség és szemléletváltás után már önmaga is képes élni.
A korábban a felső vezetők privilégiumának számító coaching egyre szélesebb kör számára elérhető. Mind többen fogadják el, hogy a kisvállalkozók vagy a nagyvállalati középvezetők coaching támogatása is növeli elkötelezettségüket és a vállalati hatékonyságot.
— A magyar könyvtárügyben közel 20 éve nem született olyan felmérés, amely a könyvtári vezetők képességeit, netán annak fejlesztési lehetőségeit taglalná. (MG)
HVG (regisztrációval) 21. sz.