1. Kevés példa, minta. Ha az olvasást ösztönző személyek nem olvasnak, nem kritikusak, hiteltelen bármilyen kampány
2. Nem használóorientált. Az olvasás fogalma sok fiatal előtt rosszul cseng. Az ő kívánságaikból kiindulva, ismeretszerzés és szórakozás felől kiindulás sokkal eredményesebb lehetne. A túl sok könyv elveszi a könyvtáros figyelmét a használók egyéni igényeitől.
3. Méréshiány. Nem, vagy alig mérjük az egyes olvasásösztönző tevékenységek eredményét, hatékonyságát (enélkül akármilyen jószándékú károkozás is eladható)
4. Mennyiség. A kampányok sokszor az olvasás mennyiségére, nem annak minőségére (szövegértés, kritikus gondolkodás) összpontosítanak.
5. Offline. Kevés projekt vizsgálja az elektronikus szövegek olvasását (számítógép, mobil eszköz)
6. Kényelmes út, diszkrimináció. A projektek sokszor a jobb olvasókat — a nem olvasók helyett; a könyvtárba belépőkre figyelnek a lakosság 87%-a helyett.
7. Együttműködés-deficit. Az elszigetelt programok hatása könnyen elenyészik. (összeáll.: MG)