Miért nem szeretem a népszerűsítést?

Népszerűnek lenni – talmi, divatra hajazó dolog; megfelelni az aktuális, de felszíni elvárásoknak. Máshogyan fogalmazva: a használó által kifejezett igényre reagálni annak szükséglete helyett. Ezért is hőkölök rendre vissza a könyvtárnépszerűsítés, olvasásnépszerűsítés stb. kifejezésektől.
Az orvosság ritkán népszerű, s az életen át tartó tanulás sem az. Ugyanakkor felettébb hasznos, el- és kihagyhatatlan; elhagyásuk súlyos következményekkel jár. Éppen ezért nem kívánom, hogy a könyvtár vagy az olvasás (pl.) népszerűek legyenek. Számomra éppen elég, ha a használók / olvasók / ügyfelek számára hasznosak, sőt nélkülözhetetlenek legyenek.
Nem kell, hogy a használók énekeljenek a könyvtáról; elég, ha bizalommal fordulhatnak hozzá mindenkor. Nem kell, hogy az önkormányzati döntéshozó intézményi igazgató áradozzon a kultúra templomáról, hogy a könyvtárost a kultúra papjának nevezze. Számomra elég, ‘csak’ a közösség felemelkedéséhez nélkülözhetetlen feladatokkal bízza meg, támogatja erkölcsileg és anyagilag ebbéli erőfeszítéseiben. A púder elmaradhat.
A ‘népszerű’ kifejezés ez egyik, amely stopszó, amelyet a KIT-ben lehetőség szerint mellőzni igyekszünk.

Hírforrás:
Mikulás Gábor