Kemény egy hónap, így, úgy és amúgy. Minap a fenntartó meghallgatást tartott, a kulturális bizottság elnöke kiemelte nálunk, hogy ‘az igazgató úr folyamatosan harcosan képviselte az intézmény érdekeit.’ Ez elvileg igaz, de amint egy kisebb, ám döntő potentátnak mondtam, amikor a felzárkóztató pályázat beadásáért puncsoltam: — ‘Értsd meg, hogy nem magamnak kérek, nem is az intézménynek, hanem azért, hogy a város polgárainak jobb szolgáltatást tudjon nyújtani az önkormányzat.’
— Gyakori könyvtárosi szöveg, hogy az intézmény, a szakma, a munkatársak érdekeit kell képviselnem. Ezt az érdekközösséget fejezi ki ‘A könyvtár jövője a mi jövőnk’ szlogen is. Ezért is nagy lépés a marketingorientációban — és minden bizonnyal a piacgazdaságon belüli életben maradáshoz is –, ha a könyvtár(os) a használók érdekeiért lobbizik. József Attila parafrázisával: nem önmagában füröszti, hanem másban mossa arcát. Ezt egyelőre még magyarázni kell. Talán lesz idő, amikor már a fordítottja vált ki magyarázkodást. (MG)
HSD blog