Ügysegédekre — vagy ügygondozókra — várnak az e-közszolgáltatásokban

Információ-gazdálkodási törvényjavaslatot tárgyalt 25-én az Országgyűlés. A kormány nevében Baja Ferenc államtitkár terjesztette elő az Elektronikus közszolgáltatásról című jogszabálytervezetet. Az e-kormányzat lehetőségeinek kiszélesítéséhez, és a további fejlesztésekhez szükséges jogi hátteret kívánja rendezni. Magyarországon 50% körüli az interneteléréssel rendelkezők száma, és 22%-ra tehető az e-hivatalokat felkeresők aránya. Ez utóbbi hasznosságát jónak vagy kiválónak értékelik a rendszeresen internetezők. A törvényjavaslat szorgalmazza a közszféra külső és belső kapcsolatrendszereiben az IKT közüzemszerű használatát. Könyvtári szempontból fontos, hogy a szolgáltatások hozzáférésének könnyítéséhez bevezeti az ‘ügysegédi szolgáltatást’ (az értelmező rendelkezés szerint: az elektronikus közszolgáltatást igénybe vevő számára az elektronikus közszolgáltatás keretében történő ügyintézésben közreműködő, valamint az elektronikus közszolgáltatás műszaki informatikai infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget vagy szakmai-informatikai segítséget nyújtó, képviseletre nem jogosult személy). A korábban bevezetett IT-mentort nem említi a szöveg. Az ügysegéd megfogalmazás is zavaró, alkalmasabb lenne talán a tanácsadó, vagy ügy-gondozó (összefüggésben az ügyintézés helyett az ügygondozói átstrukturálódással). De az elnevezésnél fontosabb, hogy hol és milyen szervezeti keretben dolgoznának az ügysegédek. A tudás-gazdálkodás közintézményei és az információ-menedzsment magánvállalkozások egyaránt szóba jöhetnek. A könyvtári szakmával nem volt egyeztetés. A javaslat szerint rövidesen egyes ügyfajták csak elektronikusan lesznek bonyolíthatók. A segítségre tehát szükség lesz, de talán a könyvtáraknak, vagy az információs üzleti mikrovállalkozásoknak nagyobb hagyományaik és felkészültségük lenne az ügysegédi feladatok bevezetésére és igényes meggyökereztetésére, mint az esetlegesen kínos-keservesen megkreált ügysegédi pultoknak.