‘A közfeladatok ellátása és a költségvetés számai között nincs egyértelmű, világos és átlátható kapcsolódás. A legtöbb közfeladat esetében az ágazatokat irányító minisztériumok nem tudják megmondani, hogy mennyibe is kerül az adott közfeladat ellátása, illetve ha meg is tudják adni a közelítő információt, az csak komoly utánajárással lehetséges.’ — írják kutatásukban a KPMG, az IFUA és a Telkes Tanácsadó szakértői, akik még tavaly arra vállalkoztak, hogy a minisztériumok feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatokat felülvizsgálják és javaslatokat tegyenek a módosításukra. Amennyiben ennek mentén elkezdődött volna a munka, ma már biztosan jelentős kiadáscsökkentést lehetett volna megvalósítani. — Ha a minisztériumokhoz tartozó intézményhálózatokat megvizsgáljuk, kiderül: majd mindegyik a maga intézményrendszere megőrzésére, növelésére törekszik, nem törődve azzal, hogy ez esetleg párhuzamosságokat okoz. — ‘Tapasztalataink szerint a közigazgatás meghatározó szereplőinek fejében nincs világos ‘értékválasztás’, nincs egyértelmű, ágazatokon átívelően koherens felfogás az állam szerepéről. Az egyes közfeladatok áttekintése során nagyon vegyes és eltérő értékválasztásokkal szembesültünk.’ – F: nov. 10.
— A ráfordítás adatai tehát nem, vagy legalábbis nehezen érhetők el. A kimenet adataiból a minisztérium (esetünkben a könyvtárakért felelős osztály) a kedvezőbbet igyekszik figyelembe venni. Mit nevezünk akkor tényeken alapuló döntéshozatalnak (vö.: a minőségirányítás alapelvei)? — A KIT szívesen közöl tényeket a könyvtári teljesítménybenchmarkokon túl ráfordítás adatokról is, pl. egy db dokumentum éves tárolási költsége, egy kölcsönzés költsége stb. (MG)