Szoktál e-mailben hírleveleket kapni? (Nyugodtan bevallhatod, nem szégyen.) Én elég sokat kapok. Többségüket azért, mert valamilyen “ingyenes” tanulmányért cserébe kénytelen voltam feliratkozni, de akadnak olyanok is, amikre valóban kíváncsi voltam A hírlevelek témája elég változatos, egyetlen közös bennük, hogy egyiket sem olvasom el. Az elmúlt 10 évben jó pár hírlevél készítésében vettem részt. Ezek közül az igazán sikeresnek nevezhető csak a Dotkom Internet Consulting hírlevele volt. Jó lenne azt hinni, hogy a témája miatt – 2000. körül még kevesen foglalkoztak idehaza az internetes biznisszel -, de gyanítom, hogy inkább a nagyon szépen kivitelezett, frappáns illusztrációkkal készített, nyomtatott változat körül kell keresni a megfejtést. Meglepő,de néha még ma is vannak, akik emlékeznek erre a kiadványra. Ilyesmi egy e-mailes hírlevél esetében elképzelhetetlen.. (Az érdem a Stég Grafikai Műhelyé.) Ma az e-mail hírlevél nagyjából olyan, másik korból itt maradt őskövület, mint a sajtóközlemény. Mindenki tudja, hogy korszerűtlen, rossz hatékonyságú, mégis (szinte) mindenki csinálja. Rutintevékenység, komoly erőket senki sem vet be a készítésébe, más munkára kevésbé bevethető, olcsó munkaerővel gyártják őket. Minek? Kinek? Mikor látják be végre, hogy semmi értelme? – F: okt. 30.
— Szerintem egy jól szerkesztett e-mailes hírlevél nagyon hatékony marketingeszköz tud lenni, ha jó címlistára küldik ki. A hangsúly a ‘jól szerkesztett’ szón lenne — nem úgy, ahogy Te írod: ‘más munkára kevésbé bevethető, olcsó munkaerővel gyártják őket’. A ‘jól szerkesztett’ hírlevél ugyanis célzott közönségnek, tömören, pontosan, érthetően fogalmazottan, számukra fontos információkat juttat el, sok-sok további info megszerzésére alkalmas linkkel. A címgyűjtés is elég fontos része a dolognak, ‘jól szerkesztett’-nek pedig épp azért kellene lennie, hogy érdekes legyen, hogy pontos legyen, hogy elolvassák. Kifejezetten nehéz műfaj. (komment-részlet ugyanott)
— A hírlevelek védelmében. – F: okt. 31.