A dokumentumbesorolás fogyatékosságai — és 2.0-s megoldások

‘Egy webáruház és egy ‘tégla és habarcs’ üzlet között nagyjából annyi a különbség, mint a Google és egy könyvtár között. A fizikai polcok jellemzői miatt a való világ boltjai kénytelenek valamiféle besorolási rendszert alkotni, és mindent eszerint rendezni. Reszketek a gondolattól, hogy hová sorolja majd ezt a könyvet a Dewey Decimális Rendszer. Technológia? Gazdaságtan? Üzlet? Kultúra? Önmagában egyik kategória sem fedi le a tartalmát. Az összes fenti témát felölelő kategória pedig sajnos nem létezik. A Google ezzel szemben nem fogja semmiféle kategóriába sorolni. Spontán módon, a bejövő linkek alapján derül ki, hogy milyen terület(ek)et képvisel a könyv. Lehet, hogy a kiadóm ‘üzleti könyvnek’ nevezi, de ha a nagyközönség úgy dönt, hogy valójában ‘gazdasági ismeretterjesztő’, és ebben az összefüggésben hivatkozik rá, akkor az is lesz, és mellette még minden más, amit valaki fontosnak talál a könyvvel kapcsolatban. A Google világában a jelentés és az ontológia teljes egészében a felhasználó szemszögétől gondolkodásától függ. A Google algoritmusai egyszerűen a tömegek bölcsességét mérik, amikor a keresőbe begépelt kulcsszavak alapján kiszámítják a legmegfelelőbb eredményeket. Közben az Amazon először öt-hat kategóriába s besorolja majd könyvemet. …’