Az egyetemi könyvtár a termelés helyi rendszerében

A hagyományos vállalati szakkönyvtár olyan dokumentációs központ volt, mely megrendelte és katalogizálta a cég által kért szövegeket, őrizte (és körözte) a szakfolyóiratokat, dokumentum-ellátással foglalkozott, és kereséseket végzett a ‘fizetős’ adatbázisokban. Az utóbbi években még a legnagyobb szakkönyvtárak is kezdtek elégtelenné válni a dokumentum-ellátáshoz. Ugyanakkor fő céljuk nem a megőrzés, hanem a szükséges információkhoz való gyors hozzáférés biztosítása lévén, kezdték feleslegesnek érezni papíralapú állományukat. (A Torinói Egyetem Könyvtára pl. megkapta a FIAT és az Olivetti állományát.)
Ahogy az internet elterjedésével a ‘végfelhasználó’ kezdte mindenhatónak érezni magát, feleslegessé vált a vállalati szakkönyvtár, majd ismét szükségessé vált, hogy legyen, aki megszervezi az információkhoz való hozzáférést. Az elektronikus források költségei pedig egyre inkább rászorítják a különböző könyvtárakat az együttműködésre. Úgy tűnik, hogy Európában a területi alapon szerveződött könyvtári konzorciumok csak a nonprofit szektor könyvtáraira korlátozódnak. Éppen ezért tűnik ideális példának az amerikai Corporate Services Center (Akron, Ohio), mely az akroni egyetem, az amerikai vegyészeti társaság gumi szakosztálya (American Chemical Society Rubber Division) és három iparvállalat együttműködésével jött létre.

Régebbi hírforrás(ok): F: Savio: La biblioteca universitaria nel sistema produttivo locale. In:Boll.AIB. 2006/1-2. Referálva: Könyvtári Figyelő, 2007/1., ref.: Mohor J., Manci: link