Hatékonyabb a kevesebb szabályozás! — Pl. megtakarítás távmunkával

A közszférában elsőre talán meglepőnek tűnhet a címbeli kijelentés. Pedig — ha a külső garanciákat sikerül belülre helyezni — megtakarítható a (költséges) külső szabályozás jelentős hányada, miközben ugrásszerűen megnövekszik a rugalmasság. Ami pedig a gyorsan változó környezetben felettébb hasznos. Egy előző lapszámunkban idézett cikkre — Szem előtt legyen a dolgozó, vagy otthon a nappaliban?, link érdemes visszatérni. Azt írja: ‘Ehhez [a távmunka terjedéséhez] leginkább arra lenne szükség, hogy a cégek túllépjenek a jelenlegi munkaidőcentrikus felfogáson, s helyette a feladatközpontú szemléletet helyezzék előtérbe. Eszerint nem az a lényeges, hogy a dolgozó kitöltse a munkaidejét, hanem hogy elvégezze azt, amivel megbízták. Ettől azonban sok munkaadó még idegenkedik. Többségük úgy gondolkodik, hogy kevésbé hatékony az az alkalmazott, akit nem lehet ellenőrizni. Bár a tapasztalatok ennek ellenkezőjéről árulkodnak, a legtöbb vezető gyanakvó, s vagy elzárkózik a lehetőségtől, vagy igyekszik megtalálni a módját, hogy a távmunkásokat ‘pórázon’tartsa.’– Ha a ‘cég’kifejezést lecserélve könyvtárra tudunk gondolni, megláthatjuk, hogy a fent kívánt hatékonyság könyvtárvezetői szemléletváltás függvénye. Egyszerűbben fogalmazva: képes-e egy könyvtárvezető változatlan forrásból nagyobb eredményt kihozni a távmunka-végzés által — ahogyan ezt pl. 1992-ben Kovács Emőke is ajánlotta telekunyhókkal kapcsolatban a Könyvtártudományi Szakkönyvtár által kiadott szemlében. A távmunkával — no persze ügyesen szervezve — növelhető a motiváció, csökkenthető a munkavégzés bruttó költsége, csökkenthető a belső munkaterület-igény. Amennyiben tehát lép a könyvtárvezető. A hatékony forrásfelhasználás tőle függ. Távmunka ügyében katt pl. ide: link , vagy link