Nem esélytelen Nyugat-Európa – K+F központtá válhat Magyarország

A nyugat-európai gyártóknak többet kell költeniük kutatás-fejlesztésre (k+f), és javítaniuk kell innovációs képességüket, ha biztosítani akarják túlélésüket. Az Economist Intelligence Unit (EIU) a KPMG megbízásából készített jelentése szerint a nyugat-európai országok, Svédország, Dánia és Németország kivételével – a GDP százalékában mérve – túl keveset fordítanak k+f-re ahhoz, hogy felvehessék az innováció- és technológiaalapú versenyt, és megvédhessék magukat a nagyfokú árnyomással szemben. A tanulmány ugyanakkor megállapítja, hogy a fejlett piacokat a nyereséges működés szempontjából nem szabad leírni, és Kína színre lépése sem jelenti a véget a fejlett világ gyártói számára. Az EIU 232 felsővezetőt kérdezett meg világszerte a termelő (manufacturing) iparágban. A jelentés szerint 1995 és 2003 között az EU-tizenötök k+f -kiadásainak GDP százalékában mért aránya 1.72 százalékról folyamatosan 1.9 százalékra nőtt, ami jelentősen elmarad az USA-ban regisztrált 2.6, a Japánban mért 3.2 és az OECD-országokban átlagosan kimutatott 2.3 százalékos növekedéstől. (OECD-adatok, 2005) Magyarország, csakúgy mint Csehország, Lengyelország és Szlovákia, egyre gyorsabban zárkózik fel európai uniós társaihoz, míg a térség többi országának többsége még távol áll ettől, különösen a kutatás-fejlesztési kiadásokat tekintve. Magyarország mindazonáltal egyre inkább a régió egyik népszerű kutatás-fejlesztési központjává fejlődik. “A viszonylag olcsóbb, jól képzett munkaerőnek köszönhetően számos multinacionális cég helyezte Magyarországra kutatási központját, főként az autógyártás, a gyógyszeripar, az elektronikai és az informatikai szektorokban” – mondta Mark Walton. A társaságok előtt álló kihívásokat rangsorolva a válaszadók a költségek controllingját (48%) jelölték meg elsőként, ezt a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók toborzása követi (45 %). – F: febr. 8.,