Főnöki hibák: titkolózás és pletykálás

A rossz főnököt számtalan ok miatt tartjuk alkalmatlannak feladatára — írja a The Wall Street Journal cikke –, de az információáramlás szempontjából két alaptípus különböztethető meg. A titkolózó főnök visszatart szinte minden információt, a nagyszájú pedig túl sokat beszél, veszélyeztetve ezzel a bizalmas hírek sorsát. Mindkét esetben a főnököket csupán saját karrierjük, státusuk megerősítésének igénye vezérli. A titkolózó főnök az információk egyedüli birtokosaként demonstrálni kívánja fölérendelt helyzetét, míg a nagyszájú felesleges információk közlésével akarja megerősíteni magát munkahelyén. Mindkét magatartás egyrészt devalválja a beosztottakat, másrészt manipulálja a vállalatot, ráadásul a saját előrejutása érdekében hibás döntésekre kényszeríti a folyamatban résztvevőket. Az a menedzser, aki eltitkolja az információkat, általában hajlamos az uralkodásra. Motivációjaként gyakran szerepel a beosztott vagy munkatárs sikereinek megakadályozása. Saját stratégiája, céljai tekintetében sötétben tartja kollégáit, és csak napról napra árul el közelebbit a konkrét feladatokról. Közben összegyűjti az értékes ötleteket, és sajátjaként mutatja be őket. Sokszor nem az arra legmegfelelőbb beosztottat bízza meg a feladattal, megfosztva ezzel kollégáját a bizonyítási lehetőségtől.