Vándorgyűlési pontok — nagyító alatt

A miskolci vándorgyűlésen ezévben is elkészültek az ún. ajánlások. (Lapzártánk idején éppen nem érhető el a vándorgyűlési honlap, ezért pontokat itt közöljük.)
1. “A jövő könyvtára – a könyvtár a jövő” szellemében az állam – az eddigi támogatásokon túl – a magyar szerzők minőségi műveinek beszerzésére növelje a könyvtárak állománygyarapítási keretét. (Kerekasztal-beszélgetés, könyvpolitika, támogatás)
2. A hozzájuk vezető út nem szavakkal van kikövezve – Szeretettel, mosollyal, empátiával és olvasmányélménnyel. (Gyermekkönyvtáros Szekció)
3. “A falat mindkét oldalról bontani kell.” (Péli Tamás) (Közkönyvtári Egylet)
4. A tudományos műszaki, gazdasági és egészségügyi információk, valamint történeti értékeink megőrzése és mindezek szolgáltatása – kiadványok és digitalizálás útján – csökkenti a kis- és nagy térségek közötti különbségeket, és segíti az esélyegyenlőség létrejöttét határainkon átívelve is. (Műszaki Könyvtáros Szekció)
5. A regionális tudományos kutatóműhelyek elemző munkássága, az oktatási intézmények tehetséggondozó, felzárkóztató tevékenysége, valamint a könyvtárak korszerű kultúraközvetítő szerepe közös nyelven hatékonyan közreműködhet a hátrányok leküzdésében. (Borsodi Szekció)
6. A fejlődő/változó környezethez való alkalmazkodni tudás megszerzésének, az élethosszig tartó tanulásnak tartalmi infrastruktúrája a képzési és a könyvtári rendszer: mentora és közvetítője a könyvtáros és a tanár; akik/amelyek az esélykülönbségek csökkentése érdekében dolgoznak. (Könyvtárostanár és Társadalomtudományi Szekció)
7. Az informatika használata tudás, tájékozottság; az olvasás élmény – az életminőség javításához mindkettő szükséges. (Digitalizálással foglalkozó szekció)
8. A zene segít legyőzni az akadályokat (Zenei Könyvtáros Szekció) — A nyolc ‘ajánlás’ szövegét elemezve megállapítható, hogy döntően szakmai általánosságokat fogalmaznak, újdonságtartalmuk csekély. Dinamikátlanság jellemzi: 17 db igei névszó, 8 ige található a 8 mondatban, az utóbbiak mint E/3 személyben. Felelősséget és tevékenységet csak a E/3. személy számára határoz meg, E/1-nek nem. A stílus tehát bürokratikus, statikus, passzív, lefojtott. A tevékenységre utaló kifejezések sugallják, hogy ezek a könyvtárakban megvannak. Ám használói visszajelzésre nincs utalás. Biztató, hogy több jel mutat a kimenetre, mint a bemenetre.
A pontokban két víziót találunk: jövő és túlélés (1, 4, 5, 6, 7), akadály leküzdése (2, 3, 8). Az 1. csoport fogalmaz meg valódi ajánlásokat, melyben két fél áll egymással szemben: az Állam és a Könyvtár, mindkettő a legátfogóbb értelemben. A 2. csoport közhelyeket tematizál. Nincs bennük cselekvő fél. Az ‘akadály’ metafora — cselekvésre ösztönzés hiányában — nem hatékony. A cselekvő fél hiánya (gyermek-, köz-, és zenei könyvtárak), valamint a kényszer és a tagadás tematizálása (gyermek- és közkönyvtárak) tehetetlenséget, kétségbeesettséget is tükrözhet. Ennek pontosabb eldöntéséhez azonban nagyobb szövegkorpusz vizsgálata (pl. szakmai nyilatkozatok, beszámolók, könyvtári stratégia) szükséges. (Ehmann Bea – Mikulás Gábor)
A vázolt tünetek túlmutatnak önmagukon; egyben a szakma általános helyzetének indikátorai is. Érdemes a tünetek kiváltóit, forrásait is azonosítani, felderíteni.