Diszkrimináció és megkülönböztetés — nem azonosak A másság lehetőség a könyvtár számára is

A MKE miskolci vándorgyűlésén a kiemelt téma volt a romák könyvtári ellátása. Amiről beszéltem: mit jelenthet a romák számára az alkalmazkodóképes könyvtár és a könyvtár számára a roma kultúra, roma könyvtárlátogató. Előadásom óta többen kérdezték: helyes-e és etikus-e különbséget tenni könyvtárlátogatók között? — A könyvtár de facto különbséget tesz közük, s ennek csak részben funkcionálisak az okai. A kérdés inkább az, hogy mások rovására jutnak-e előnyhöz a kedvezményezettek? Nos, az egyenlő hozzáférés elve felől nézve találunk olyan különbségtételt, mely annak ellentmond, rossz értelemben diszkriminatív, s így megszüntetendő.
Ám a különbségtételek többsége nem előnyöket ad, hanem speciális rétegigény felé nyit (ilyen például a kutató-olvasói igény), vagy technikai / kulturális akadályokat szüntet meg. E különbségtételek többletlehetőségeket adnak minden könyvtárhasználó számára: a rámpát használhatják a lépcsőn is járni tudók is, cigány nyelvű szövegeket olvashatnak a cigányok. A roma közösségek felől nézve a kommunikációs gátak áthidalásához szükséges különbségtétel az empatikus és interaktív bánásmód és a romákra vonatkozó gyűjteményrészek fejlesztésénél figyelembe vett roma kulturális igények. Ezek sajátos igények, melyeket a roma kultúra belső mozgásait nem ismerő könyvtárosok az e kultúrában otthonosan mozgó segítségével deríthetik általában fel, szervezhetik hasznos szolgáltatássá. A romákkal, mint kulturális mássággal való foglalatosság olyan eljárásokat is létrehozhat, melyek más nemzetiségek, etnikumok értő és empatikus ellátásakor is használhatóak. Általuk gyűjteménygazdagodás, szolgáltatásbővülés, használószám-gyarapodás érhető el. Mindennapossá teheti a könyvtár jelenlétét a roma kultúrában, és a romák jelenlétét a könyvtárban. Nőhet a roma világban az értékközvetítő könyvtár s a könyvtárosok világában az értékteremtő roma közösség presztízse.