Beletartozunk a kutatás-fejlesztés tekintetében a világ harminc országából álló tágabb élmezőnybe, írja a Világgazdaság. A világ országainak feltételezett k+f-rangsorában Magyarország helyét a kutató-fejlesztő tevékenységek vizsgálatával érdemes meghatározni, állítja Török Ádám, a VE és a BMGE tanárának kutatása. A 2000-es k+f-versenyképességi vizsgálat némileg rosszabb képet mutatott, mint az 1997-es országjelentés: Magyarországot a 27- 28. helyre tette. A következtetés is indokoltnak látszott, hogy még ez a pozíció sem tartható sokáig, mivel a k+f szektor krónikusan alulfinanszírozott, ami a teljesítmények további romlásához vezet.
Bár az Európai Unió tagállamai az elmúlt két évben növelték a kutatás- fejlesztési ráfordításaikat, az Egyesült Államokkal szemben fennálló különbség tovább nőtt – derül ki az Eurostat legújabb elemzéséből. A felmérés szerint az EU tagállamaiban a 2000. évi átlagos 1,95 százalékos GDP-arányos K+F ráfordítás 2002 végére elérte az 1,99 százalékot, és tavaly év végére alighanem meghaladta a 2 százalékot (2003-as adatok még nem állnak rendelkezésre). Ez a növekedés ugyan számottevő, ám üteme aligha lesz elég a lisszaboni szerződésben rögzített 3 százalékos álomhatár eléréséhez 2010- re.Ami pedig már csak azért is sürgető lenne, mert az említett kétéves periódus alatt az Egyesült Államok az unióét meghaladó mértékben növelte GDP- arányos kutatás-fejlesztési ráfordításait: 2,72 százalékról 2,8 százalékra. (…) Az EU országai főként az alapkutatást finanszíroznák, mert az alkalmazott fejlesztésekhez szükséges tőkét elsősorban vállalkozásoktól várják. Példás, és évek óta következetesen növekvő, jelenleg 4,27 százalékos K+F támogatásával Svédország pedig abszolút világelső. Az új tagállamok listáját Szlovénia (1,52 százalék) vezeti, a sorban Csehország (1,32) és Magyarország (1 százalék) következik. A lengyel-cseh-magyar hármas összesen 2,6 milliárd euróval támogatott kutatási tevékenységeket 2002-ben.