A könyvtár értékét nem a begyűjtött minőségirányítási tanúsítványok, általa sajtóban, közösségi médiában megjelentetett hírek, állományának nagysága, stb. határozza meg, hanem hogy mennyiben segíti hozzá használóit, hogy elérjék saját céljaikat. Ezért érdemes a könyvtár tevékenységét a használói célokból visszatervezni, és eltávolítani saját szervezetéből azokat az akadályokat, amelyek gátolják a használók céljainak elérését. A használói célok azonban különbözők. Jó hír viszont, hogy sok ilyen célt a nagyobb társadalmi törekvések is zászlajukra tűznek (ld.: link – megjelenés utáni kiegészítés). Ilyen például a klímavédelem, kisebbségek védelme, szegénység csökkentése, stb. Ezek mind egy-egy témák (angolul: issue-k). Mint a társadalomban aktívan működő szervezetnek, a könyvtáraknak is nagy szerepük van e törekvések előmozdításában.
A SEXI modell három olyan területre mutat rá, melyekben kívánatos a könyvtárak – és a könyvtári rendszer egészének szerepvállalása:
1. érzékenyítés – informálás (Sensitize): saját csatornáin keresztül kommunikál az ügyben a közösségével: push információ, szervezett beszélgetések, bemutatók stb.
2. példaadás (Exemplary) a könyvtár saját működésével hitelesíti az ügyet
3. információ gyűjtése az ügy képviselői számára (Information gathering): a könyvtár nem passzív, hanem elismert együttműködő társ a témában érdekeltek csoportjában.
A modell alkalmazása azt is jelenti, hogy a könyvtár lényegében minden társadalmi törekvés kapcsán együttműködő intézmény lehet, sőt, kihasználható információs és kommunikációs erőforrás is. Igaz ugyan, hogy a könyvtár nem tud minden területen példát adni – mondjuk a település mellett talajszennyezés-mentesítés témában a könyvtár nem tud példát mutatni, de az érzékenyítés és információgyűjtés témában bérelt helye lehet. (MG)
KIT-információ