Jogszabály írja elő az adatszolgáltatást. Ami költségvetési, nem pedig minőséget biztosító szempont. Ezért nem meglelő, hogy a statisztika nem kiemelten támogatja, netán el is tereli a figyelmet a könyvtári szolgáltatásminőség emeléséről.
A teljesség és tévedhetetlenség igénye nélkül nézzünk néhány fejlesztési lehetőséget – a használók szempontjából. Nem biztos, hogy minden szempontot könnyű számokba foglalni, de nem reménytelen. Az is igaz, hogy az eltérő könyvtártípusoknál mások az egyes paraméterek súlypontjai.
1. Használók – A tárgyév használati adatain túl az utolsó évek adatai is mé1rvadóak. A szolgáltatások igénybe vevőinek köre (a célközönség használja-e; pl. helyismereti anyagokat a városban vagy azon kívül használják-e?) A használói elégedettség kvalitatív adatai (mennyire érzi jól magát az olvasó?)
2. Szolgáltatások – Tisztaság (takarítás gyakorisága), WC-használat lehetősége, férőhelyek száma, kiegészítő szolgáltatások, pl. pelenkázó, van-e tér beszélgetésre, előadás tartására, hozzá technikai berendezések, világítás. Mindez különösen az aprófalvaknál kérdés.
3. Digitális és közvetített szolgáltatások – Most azt kérdezi a statisztika: hány digitális egységet hoztak létre? De fontos lenne a digitális tartalmak közzétételének szintje: a winchester a fiókban szinttől – a full text a weben szintig.
4. Dokumentumállomány – A könyvek átlagéletkora. A használók katalógusban való keresésének eredményessége.
5. Könyvtári személyzet – A munkatársak használói szempontú minősége.
6. Statisztikai adatok szolgáltatásának minősége – Ma hibák vannak a statisztikai adatok prezentálásában, pl. a fiókkönyvtárak adatait nem, vagy esetlegesen adják vissza a Könyvtári Intézet portálján.
KIT-összeállítás