Legalábbis az esetek többségében. Ritka idehaza az a könyvtári szolgáltatás, amely azt és csak azt kínálja, amit a használó kíván. Máshogyan fogalmazva: a nyújtott információ kevéssé testre szabott. Ehhez a forrásismeret előtt a használóismeretre van szükség. Néhány példa.
– Ha egy videóban van valamilyen érdekes tartalom (reméljük, van…), akkor kitesszük az internetre azt egész félórás anyagot, konferencia esetén akár 10x félórányit. Mondván: kedves olvasó, nézd végig, ha érdekel. Hasonló eljárás, ha az előadások ppt-je kerül fel szőröstül-bőröstül, diára való ajánlás nélkül.
– A könyvtárosok sok munkát fektetnek az izgalmas adatok összegereblyézésére is, ám annak tálalása gyakran mégsem átütő. Sokszor szöveget kapunk ott, ahol a táblázat többet mondana. És gyakran táblázatot, ahol a diagram láttatná leginkább a tartalmat. Az optimális persze ennek átgondolt elegye lenne.
A használónak lecsöpögő üzenet: ha sok időd van kutakodásra, mehetsz könyvtárba, kérdezz könyvtárostól. Ha gyorsan kell, akkor ne tedd. A könyvtár előfeszítést vár tőled. A nyerő modell a használóismeretre épít:
1. ha előbb megnyeri a figyelmedet látványos adataival, motivációd magas lesz
2. utána már inkább hajlandó leszel részleteket bogarászni. (MG)
KIT-információ