A könyvtár, mint közösségi tér és a kutatások információs bázisa, központi szerepet kell, hogy betöltsön ebben a kutatáscsoportban. A könyvtárak szerepének vizsgálata során egyértelművé vált, hogy ezek az információs központok mindig jelentős szerepet játszottak a közösségi kommunikáció megteremtésében és formálásában, elősegítették a társadalom fejlődését.
Napjainkra felmerült az az igény, hogy az okosprojektekkel illetve okosprojektek vizsgálatával foglalkozó intézetek és intézmények tudásanyagát egyetlen konszolidált adatbázisba integráljuk. Az elgondolással Kirchhoff T, Marty P, és Hedstrom M. foglalkozott. Mindnyájan a tudás nemzeti adatbázisának létrehozását vizsgálták, a megváltozott információ-technológiai környezetben.
Adatbázis portálok, tudásplatform – A külföldi projektek lényege, hogy összefoglaló portálok létrehozását, tervezését és szervezését valósítják meg. Ezek a kiinduló weboldalak egységes elérést és egységesített keresési formát biztosítanak a múzeumok, levéltárak és könyvtárak anyagaihoz. A tudásplatform minden segítséged megad ahhoz, hogy a fejlődés különböző területein elérhető legyen az “okos” irány. (Reblog)
– A Pest megyei Monoron már elindult az az okosváros pilotprojekt, amelynek sikere az egész ország képét átrajzolhatja. Intelligens köztéri mosdók, a gyerek iskolalátogatásáról sms-t kapó szülők, okospadok és -zebrák is színesítik a terveket.
Tervezik még azt is, hogy az e-személyazonosító igazolvány egyfajta városkártyaként is szolgáljon. A fejlesztés megvalósulása után ezzel lehetne igénybe venni többek közt a szociális támogatásokat, vagy akár az egyéb szolgáltatásokat (például uszoda, könyvtár) is.
A városkártya rendszer bevezetése sem az e-személyi igazolvány helyi városkártyaként történő kiadásával, mobil tárcaként való alkalmazásának biztosításával ér véget, hanem ki kell építeni egy helyi kedvezmény-rendszert, elfogadó hálózatot és azt folyamatosan kezelni, menedzselni is kell – magyarázta a városvezető. (Napi)