Alapjaiban határozza meg a mesterséges intelligencia az újságírás jövőjét. A tartalomgyártást nem szabad átengedni algoritmusoknak, de okosan felhasználva rengeteget segíthet a tényfeltárásban és -ellenőrzésben.
Az internetről hamar kiderült, hogy kétélű kard. Az újságírás annyiban profitált a fejlődésből, hogy azonnalivá vált a hírszolgáltatás, az online világ a könnyen hozzáférhető információ eddig sosem látott tárháza lett. Ugyanez vált a hátrányára is: a sajtó a hírversenyt az események mind nagyobb területére kiterjesztette, fő erényként a gyorsaságot tekinti, az állítások valóságtartalmának ellenőrzése másodlagossá vált. A 2010-es évek közepére gyakorlatilag eldőlt: a kattintásvadász (clickbait) címekkel operáló, könnyed hangvételű, néha csak egyszerűen hamis tartalmak háttérbe szorítják a szeriőz kiadványokat.
A Reuters Institute felmérése szerint a kiadóvezetők 70 százaléka szerint az MI csökkenteni fogja a hírekbe vetett bizalmat. Ők főként a tartalom előállításánál és a hírek szemlézésénél látják a legnagyobb kockázatot. Sarkos példán bemutatva: amikor a Google chatbotjától, a Bardtól megkérdezték, hány darab követ kell naponta megennie egy embernek, akkor azt válaszolta: a UC Berkeley tudósai szerint legalább egyet. A közlés forrása az Onion.com volt – egy szarkasztikus álhíroldal, hasonló a magyar Hírcsárdához. …
A Der Spiegel hetilap egyik vezetője úgy véli …, hogy ezáltal bizonyos újságok még inkább prémium kiadványként tudják magukat pozicionálni, amivel akár meg is erősíthetik a nimbuszukat. … a kiadóvállalatok is inkább az adatalapú háttérfolyamatok automatizálására, a célközönség pontosabb szegmentálására, kódolásra, keresőoptimalizálásra használják.
A sporteseményeket vagy tőzsdei folyamatokat szemléző híroldalak már közel egy évtizede automatizáltak bizonyos feladatokat, leginkább az eredményeket és az árfolyammozgásokat rögzítik és öntik egyszerű szöveges formába. … a komplexebb gazdasági-pénzügyi folyamatokat … feltáró újságíró viszont számtalan módon hasznosíthatja [a mesterséges intelligenciát]: a fentiekhez hasonló, egyszerűbb cikkrészleteket már most megírathat vele néhány adat és utasítás alapján, és minél egyértelműbb és körülhatároltabb a feladat, annál pontosabban fog megbirkózni vele. A “napi egy kő” jellegű bakiktól eltekintve cikkek és adatok célzott keresésére is használható, azonban nem szabad megspórolni az utólagos ellenőrzést.
A HVG-hez hasonló, nagy múltú kiadók számára hasznos lehet licencelni egy olyan MI-alapú szoftvert is, amely a régi fényképeket és újságcikkeket ellátja a releváns címkékkel, hogy a modern szerkesztőségi rendszerekben kereshetővé váljanak.
HVG (23. sz.) / térítéses tartalom