Egy 109 oldalas kutatást adott közre az Institute of Museum and Library Services (IMLS), egy 2018-2020-ban végzett kvantitatív vizsgálatot követően. Meghatározták az USA 24, társadalmi jólét szempontjából legjobb helyzetben álló közösségét (pl. gazdasági jólét, etnikai és gazdasági sokszínűség, lakhatási lehetőségek), ahol a könyvtár és a múzeum is a legmagasabb látogatottsági értékeket mutatja. A felmérést ebben a 24 intézményben végezték, látogatásokkal, offline és online beszélgetésekkel.
A felmérés megállapította, hogy valamennyi intézmény szoros kapcsolatot ápol a helyi közösségekkel. Sok szolgáltatást, programot kínál és kiterjedt partneri kapcsolatokkal rendelkezik. Az oktatást és az egészségügyet sok különböző, innovatív módon támogatják.
Főbb megállapítások a könyvtár- ill. múzeumvezetői munkáról:
– Igazodjon a közösségi igényekhez – intézményi küldetés.
– Egyaránt számítanak a személyes és az intézményi kapcsolatok, hálózatok.
– Az intézmények befolyásolják a közösségek befogadó viselkedését.
– Nagy jelentősége van a fejlesztésben a következetes és standardizált adatgyűjtésnek.
– Számít a kvantitatív és kvalitatív kiértékelés: fontosabb kimutatni a társadalmi jólétre vonatkozó hatást, mint egy-egy program vagy támogatás hatását.
Fenntartókra és szabályozókra vonatkozó főbb következtetések
A könyvtárak és a múzeumok…
– egyre fontosabb szereplői a közösségi szociális szolgáltatások támogatásában
– a közösségek megbíznak bennük; elfogadják az általuk nyújtott információkat
– összekötik az egyéneket, csoportokat, szervezeteket
– elősegíthetik a közösségekben a faji méltányosságot és befogadást
– további támogatásokkal még jobban elősegíthetnék a befogadást támogató programokat, még jobban reagálhatnának a helyi igényekre.
Főbb következtetések a kutatók számára:
– Pontosabb földrajzi adatok kellenek; megyén belül is nagy társadalmi-gazdasági eltérések lehetnek, pl. város és külváros.
– A vizsgálatnak ki kell terjednie az adott földrajzi régión túlra is, ahol szintén lehet az intézményeknek hatása.
– A hálózatok elemzésében is sokkal több potenciál van.
– A befogadásra gyakorolt hatást alaposabban kellene vizsgálni.
– Mélyebben meg kellene érteni, hogyan is terjesztik a társadalmi jólétet a könyvtárak és a múzeumok.
– Meg kellene vizsgálni, hogyan hat a társadalmi érték a gazdaságra. Így a támogatáskérés is jobban alátámasztható lenne adatokkal. Koncentrálni kellene a hatékonyságra és a befektetések társadalmi megtérülésére. (ref.: Habók Lilla)