Nagy előny lehet a kölcsönzés automatizálása, hiszen rengeteg nem kvalifikált munkaórát lehet megtakarítani. Egy kivétellel: ha a kölcsönzés értéknövelt marketingtevékenységgé válik. – Czupi Gyula a KIT-klubban számolt be innovációjukról.
– Könyvtárunk mindkét olvasóknak rendelt szintjén több tájékoztatási pontunk is van. Hosszú ideig azonban az egyetlen, bár attraktív kölcsönzőpult volt a visszavétel és a kölcsönzés helye. Egyedül itt volt biztos az olvasó és a könyvtári dolgozó személyes találkozása.
Az olvasók nagy számban anélkül választották ki a könyveket, hogy a tájékoztatási pontokon dolgozókhoz fordultak volna. Ezt természetesnek gondoltuk. Nem lehettünk azonban biztosak abban, hogy ez mindig jó volt így. Esélyes, hogy akkor sem jött létre egy-egy tisztázó beszélgetés, amikor bizonyosan hasznos lett volna a könyvtáros tudása. Változtattunk. Minden tájékoztatási pontot alkalmassá tettünk arra, hogy lehessen ott könyveket visszavenni és újabb könyveket kölcsönözni.
Az eredmény: sokkal több lett a beszélgetés. Az olvasó könnyebben osztja meg tapasztalatát az egyes könyvekről és a könyvtáros is bátrabban ajánl, hiszen élő, eleven ismerete van az olvasó érdeklődéséről. A korábban csupán technikai esemény mostanra személyes kapcsolattá tudott alakulni. Különösen hasznos ez a gyermekkönyvtári részen. Átalakult a könyvtáros és a használó viszonya.
Az összes kölcsönzés és visszavétel fele már ezeken a tájékoztatási pontokon történik. Ami azt jelzi, hogy az olvasók jelentős része hálás a személyes interakciókat lehetővé tevő megoldásért – fejtette ki a Halis-könyvtár igazgatója.
Van hazai nagy könyvtár, amelyben
– ugyan megvásárolták a drága automatikus kölcsönzési infrastruktúrát
– mégis döntően a könyvtári alkalmazott kölcsönöz;
– tudatos könyvtárosi-használói interakció viszont nincs. Érdemes ezért eltűnődni, hogy e biztosan nem hatékony eljárást leszámítva mikor, melyik eljárás éri meg?
KIT-összeállítás