Magyarország megelőzte korát! Tóth Gyula-Katsányi Sándor kétkötetes FSZEK-ről szóló könyvtárban külön fejezet foglalkozik az egybeosztott állománnyal — a családi könyvtárak kapcsán. Ennek a ‘shop-koncepciónak’ tényleg az volt az előnye, hogy a nagyobb tömegben jelentkező, többnyire a szórakoztatáshoz, ismeretterjesztéshez köthető állományt könnyen elérhetővé tegye. Katsányi tapasztalatai szerint kb. 10-15 ezer kötetig lehetett ezt a laza könyvtári elrendezést megvalósítani, mert utána már a visszakeresés nem volt megvalósítható, csak a böngészés. A kor kultúrája azonban nem tűrte. Mára ezek a családi-tematikus könyvtári részlegek is újból betűrendben vannak egy témán belül!
Nem kérdés, az eljárás nem mindenhol alkalmazható, ám a családi könyvtáralban — hoppá: családi könyvtárak éve! — a tapasztalatok szerint megnöveli a használatot. Ha ez pl. szempont.
A kölcsönözhető és nem kölcsönözhető állomány hazai egybeosztása szakkönyvtárakban is előfordul: a Pécsi Tudásközponton kívül pl. Baján, Győrben és más új építésű modern szakkönyvtárban terjed — a használók örömére. Az elrendezésből eredő előnyök:
– kevesebb dokumentum is elég
– az olvasó kevesebbet mászkál, ha egy téma érdekli
– áttekinthetőbb, egyszerűbb az állomány elhelyezése (kisebb munkaerő-ráfordítás)
– nem igényel állománymozgatást az átsorolás (kölcsönözhetőből helyben használhatóvá és vissza).
Ráfordítás:
– az összesorolt állomány könyveinek státuszát markánsabban kell jelölni (a pécsi példa szerint piros szigetelőszalaggal)
– az olvasók átszoktatása a takarékosabb rendszerre néhány hetet igényel.
Mikulás Gábor