Nagy Attila olvasásszociológus a rendszerváltás környékén többször is, reménykedve beszélt arról, amikor majd nem csak egy, hanem több könyvből is tájékozódhatnak az iskolában a gyerekek, hogy minél árnyaltabban alakíthassák ki nézeteiket. Hogy óhaja mennyire vált valóra, azt mindenki elgondolhatja magában. Chimamanda Adichie Az egyetlen történet veszélye c. TED-előadásában hasonlóról beszél. Ha – esetében pl. Afrikáról – nem csak a könnyen elérhető sablonos sztorikat ismerjük. Könyvtárosként pedig döntően van lehetőségünk a többféle forrást beszerezni és kínálni – a kiműveltebb emberfő érdekében. (MG)
– Mindig úgy éreztem, hogy lehetetlen igazán megismerni egy helyet vagy embert anélkül, hogy minden történetet megismernénk róla. Az egyetlen történet megfosztja az embereket a méltóságuktól. Megnehezíti az emberek közti egyenlőség felismerését. Hasonlóságunk helyett azt hangsúlyozza ki, hogy mennyire különbözünk. És mi van, ha a mexikói utam előtt mindkét oldalról figyelemmel követem a bevándorlási vitát, az amerikai és a mexikói oldalról is? Mi van, ha anyám elmondja, hogy Fide [a házi segítő] családja szegény és keményen dolgozik? Mi van, ha egy afrikai tévéhálózat, különféle afrikai történeteket sugároz az egész világ számára? Ezt nevezi a nigériai iró, Chinua Achebe, a “történetek egyensúlyának”. Mi van, ha a szobatársam hallott nigériai kiadómról, Mukta Bakaray-ról, a rendkívüli emberről, aki otthagyta banki állását, hogy megvalósítsa az álmát és kiadót alapítson? Az általános vélemény az volt, hogy a nigériaiak nem olvasnak irodalmat. Ő nem értett egyet. Úgy érezte, hogy akik tudnak, azok olvasnának, ha megfizethető és elérhető lenne számukra az irodalom.
Röviddel azután, hogy kiadta első regényemet, Lagoszba mentem egy tévéinterjúra. És a nő, aki küldöncként dolgozott, odajött hozzám, és azt mondta: “Nagyon tetszett a regényed. De nem tetszett a vége. Írnod kell egy folytatást, amiben ez fog történni…” (Nevetés) És részletesen elmondta, mit írjak a folytatásba. Lenyűgözött, és egyben meg is indított. Itt ez a nő, egy egyszerű hétköznapi ember Nigériából, akit nem tartottak olvasónak. De nem pusztán elolvasta a könyvet, hanem magáévá is tette, és úgy érezte, joga van beleszólni, hogy mit írjak a folytatásba. … (Az eredeti előadás magyar felirattal is nézhető.)
TED