Az elmúlt hetekben számos neves szakember és kolléga osztotta meg gondolatait a témában. Sok megállapításukkal egyetértek, és magam is fontosnak tartom az ezekről szóló szakmai párbeszédet. Bár a magyar könyvtárügy előtt álló kihívások és feladatok jóval összetettebbek annál, hogy 3 pontban összefoglalhatók legyenek, mégis vannak olyan területek, amelyek véleményem szerint meghatározóak lesznek a következő évek fejlődése szempontjából. Íme 3 pont, a felkérés formai szempontjait elfogadva…
1. Modern, folyamatosan megújuló könyvtári stratégia
A magyar könyvtárügynek szüksége lenne egy olyan hosszú távú, ugyanakkor rendszeresen felülvizsgált stratégiára, amely egyszerre kezeli a technológiai fejlődés, a HR-fejlesztés, a szolgáltatásinnováció és a kulturális örökségünk digitális megőrzésének kérdéseit. Fontosnak tartom, hogy a stratégia ne kizárólag az ország határain belül gondolkodjon, hanem kiemelt figyelmet fordítson a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság könyvtári és információs ellátására is.
Ugyancsak elengedhetetlennek tartom a kulturális minisztériumok közötti együttműködések erősítését és intézményesítését Kárpát-medencei szinten, különös tekintettel a névterek építésére, a kulturális örökség digitalizálására, a digitális tartalmak összehangolt fejlesztésére és a közös kulturális emlékezet megőrzésére. Mindezek mellett fontosnak tartom az aktívabb bekapcsolódást az aktuális EU-s programokba.
2. A könyvtáros-utánpótlás megerősítése
A szakmánk jövője nagymértékben azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megszólítani és megtartani a tehetséges fiatalokat. A könyvtáros hallgatókat már tanulmányaik alatt ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal, mentorálással és valós szakmai karrierutakkal kellene a könyvtárakhoz kötni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a legfelkészültebb fiatalokat már pályakezdőként elveszítsük a versenyszféra javára. Kiemelt figyelmet fordítanék a tudóskönyvtárosok támogatására, a kutatási tevékenység ösztönzésére és a tudományos életpálya megerősítésére is. A könyvtáraknak nem csupán a tudás közvetítőinek, hanem a tudományos és innovációs folyamatok aktív szereplőinek is kell lenniük. Mindez azonban csak megfelelő bérezéssel, kiszámítható életpályamodellel és vonzó munkakörülményekkel valósítható meg.
3. A digitalizálás és a digitális transzformáció felgyorsítása
A magyar kulturális örökség digitális hozzáférhetővé tétele és hosszú távú megőrzése nemzeti ügy. Szükség van a kulturálisörökség-védelmi intézmények összehangolt, hosszútávú digitalizálási programjaira, a digitális megőrzési infrastruktúra fejlesztésére, ill. arra, hogy a könyvtárak az AI és más új technológiák alkalmazásában is kezdeményező szerepet vállaljanak.
Alapvető cél, hogy a könyvtárak digitális szolgáltatásai váljanak a magyar kulturális tartalmak elsődleges hozzáférési pontjaivá, és hogy a kulturális örökségünk minél nagyobb arányban jelenjen meg a nemzetközi platformokon és közös európai adatterekben is.
Fontos cél, hogy a digitalizálás ne önmagáért történjen, hanem a kutathatóságot, az oktatást, a kulturális emlékezet megőrzését és a széles körű társadalmi hozzáférést szolgálja. Ne a dokumentumok online elérése, hanem a tudás újrafelhasználásának, megőrzésének és átadásának támogatása a következő generációk számára való átadás támogatása legyen a cél.
Szüts Etele