A múlt pénteken Budapesten járt David Norton, aki Robert Kaplannal együtt a kiegyensúlyozott teljesítménymutatók és az erre épülő stratégiai térképek rendszerének (ld. pl.: link ) atyja. A számos üzleti, közszolgáltató szervezetet, sőt kormányokat referenciái közé soroló rendszer azért is érdekes, mert képes elérni, hogy a megálmodott stratégiák végre is hajtassanak. Mert 10-ből 9 szervezet esetén nem ez történik. Ennek okai: a munkatársak 95%-a nem ismeri, nem érti a szervezeti (vagy ágazati) stratégiát, a vezetők 85%-a havonta egy óránál is kevesebbet foglalkozik a stratégiával, a szervezetek 60%-a nem kapcsolja össze mindennapos tevékenységét a stratégiával. 70%-uknál a vezetők ösztönzése nincs a stratégiával összekapcsolva. A HR-szervezetek 55%-a csak operatív prioritásokkal foglalkozik, a szervezetek vezetőinek 44%-a nem tudja azonosítani szervezetének legfontosabb teljesítménytényezőit. — Vajon mennyiben ismert és komolyan vett a hazai könyvtárakban a stratégiai terv, rendelkeznek-e számszerűsített célokkal, teljesítménymutatókkal — jut az ember eszébe a kérdés. Mint az előadó a számos példák egyikében kifejtette: a New York-i St. Vincent kórház pusztán azért tudta mérsékelni kamatterheit, mert világos, hitelezői számára is reális és átlátható tervet szolgáltatott számukra (is), mely által 17 millió dollárral — azaz a kockázati felárral — kevesebbet kellett törlesztenie.
A stratégiai térkép önmagában mérsékelheti a szervezet kiadásait — David Norton Budapesten
Régebbi hírforrás(ok): MG