K+F Magyarországon — a külföldiek segítenek

Magyarország a tudásteremtésben lényegében az EU-átlagon áll, azzal a különbséggel, hogy sokkal magasabb — más újonnan csatlakozottakhoz hasonlóan — az üzleti szféra által finanszírozott egyetemi kutatások aránya. Ugyanakkor nagyon alacsony az üzleti szférán belüli K+F aránya. A kutatási-fejlesztési eredmények hasznosításának mutatói közül Magyarország jobb az átlagnál a high-tech iparágakban foglalkoztatottak arányát és a high-tech termékeknek az exportban elfoglalt arányát tekintve — mindkét tényező a külföldi cégbefektetésekhez kapcsolódik. Gyengébb viszont az olyan alkalmazási mutatóban, mint az új termékek összes eladáson belüli részaránya. A bizottság felmérésének következtetése, hogy Magyarország sokkal sikeresebb az innováció terjesztése, semmint létrehozása terén, és ez a helyzet feltehetően a korszerű technológiát bevezető külföldi cégek jelenlétének tudható be. Az innovációs akadályok elhárítása lenne a feladat, egyebek között az EU átlag 46 százalékán álló, élethossziglan történő tanulás arányának növelésével és az uniós átlag 20 százalékán álló K+F kiadások növelésével. – F: jan. 12.,