Öncsalás, önámítás — a piramison felfelé haladva összeadódik

Az összefoglaló jelentések és analízisek (ilyen pl. egy könyvtár SWOT-analízise is) alapja általában több belső és kifelé irányuló vizsgálat, az ezekből leszűrt eredmények, statisztikák, konklúziók és következtetések. Olvasói és belső elégedettség-vizsgálat, használtsági és használati mutatók, eredményességi vizsgálat, mátrixok, táblázatok, összesített statisztikai kimutatások, kölcsönzési adatok, helyben használati adatok, látogatószám és még ki tudja, hány hasonló jellegű dokumentum lát ilyenkor napvilágot, hogy azután a vezetőség, vagy egy lelkes kéz összesítse őket és elkészítse a könyvtár éves (többéves) jelentését a fenntartó felé, netán a SWOT-ot a feldolgozott adatok alapján, amit azután felhasznál iksz ideig, amikor prioritásokat határoz meg, a fejleszteni kívánt szolgáltatások változtatását tervezi meg stb. Ezzel természetesen semmi gond nincsen, hiszen a fenti dolgokat mindenképp gondos előkészítésnek, vizsgálatoknak kell megelőzniük, amely magában foglalja az elmúlt időszak mutatóit és a könyvtár jelenlegi helyzetét megvilágító dokumentumok létezését/létrehozását (is). A ‘legfelsőbb szintű jelentések’ létrehozása azonban olyan, mint a házépítés: elindul az alapoktól és felfelé építkezik, azaz ha minden szinten csak három milliméter az eltérés, azok a tetőt záró gerendáig összeadódnak. – F: FIKSZ, júl. 16., link