Nem lehetnek titkosak a közpénzből fenntartott könyvtárak (és rendszereik) adatai

Egyre több állampolgár vagy szakmai szervezet vette a bátorságot az elmúlt években ahhoz, hogy a közpénzt érintő állami szerződésekben turkáljon. Ehhez pedig semmi egyebet nem kell tenni, mint az óhajokat eljuttatni az érintett szervekhez — akár e-mailben –, ahonnan 15 napon belül ki kell adják a nyilvános információt. A közérdekű adatok megismeréséhez ráadásul az adatkérőnek nem kell az információszerzéshez fűződő érdekeltségét sem igazolnia, az adatkezelő szerv pedig nem vizsgálhatja azt. Ha a kérelmező nem kapja meg a szükséges felvilágosítást, akkor 30 napon belül bírósághoz fordulhat. Tehát akinek ideje, türelme van a nyomozáshoz, gyakorlatilag szabadon vájkálhat a különböző közpénzeket érintő beszerzésekkel, szerződésekkel kapcsolatban. Mindössze egy szűk korlát állíthatja meg a kíváncsiságot, például a személyes adatnak minősülő információt nem lehet kiadni. Így nem tudhatjuk meg azt sem, hogy egy állami vállalatnál magas beosztásban dolgozó személy mennyit keres. Ugyanakkor itt is van egy kiskapu, ha érdeklődésünk alanya köztisztviselő, akkor a bértábla alapján könnyen be tudjuk mérni havi juttatását. A nagy állami cégvezetők juttatásai ugyanakkor nyilvánosak — állapította meg nemrégiben Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. Ezenkívül a törvények által szűk körben meghatározott államtitkokat, szolgálati titkokat vagy hasonló adatfajtákat sem lehet kiadni. Egyre több cég utasítja el az érdeklődőket úgynevezett üzleti titokra hivatkozva. Csakhogy — magyarázza lapunknak Péterfalvi Attila — az állami pénzek vonatkozásában nem lehet ilyen indokkal megtagadni a kért információk megadását. – F: szept. 13.