A humánerőforrás gazdálkodás rendelkezésére álló speciális eszközök közül a szociális barométer a legelterjedtebben alkalmazottak egyike. A barométer hozzásegít a munkatársak elvárásainak, a munkahelyi elégedetlenség lehetséges forrásainak, a vállalatnál uralkodó általános légkörnek a megismeréséhez. Leggyakrabban a szükségletekről, illetve a motivációkról alkotott elméletekre épül(vö.: Maslow-piramis ill. Herzberg kéttényezős elmélete). Központi eleme a kérdőíves felmérés. A kérdőívre adott válaszok sajátos megoszlásából, az abból levonható következtetések által lehetővé válik a hibás működésből fakadó zavarok, diszfunkciók adott szervezetre jellemző feltárása.
A szociális barométer eszköz sikertényezői:
– a vezetés fogadókészsége minden munkatársaktól származó információ iránt, beleértve azt is, amiről nem szívesen szerez tudomást;
– a válaszok anonimitása;
– vezetői szándék a felmérés eredményeit figyelembe vevő korrekciókra;
– a kérdőív kommunikálása felfelé és lefelé;
– előzetes konzultációk folytatása a társadalmi partnerekkel;
– a felmérést figyelemmel kísérő hiteles, a vezetők és a munkatársak által is elfogadott bizottság létrehozása, ami szavatolja eme belső közvéleménykutatás objektivitását, egyúttal eredményeinek figyelembe vételét, sőt a konzultációk időszakonkénti megismétlését.
Szociális barométer — és működési zavarok szűnnek (a könyvtárban is?)
Régebbi hírforrás(ok): MG