Intelligens információkereső rendszerek… + a mai szereplők

A tanulmány Varga Katalin nemrégiben megvédett PhD disszertációjának része. A tartalmi elemzés és feltárás egyik legégetőbb problémakörével, a szövegek elemzésének legújabb, legkorszerűbb módszereivel foglalkozik, ezen belül is hangsúlyosan az automatizálás lehetőségeivel. A számítógépes nyelvészeti kutatások igen előrehaladottak ezen a területen, az érdekes és gondolatébresztő kísérletek azonban még mindig csak viszonylag szűk térben működőképesek. Ezekből a kutatásokból ad a tanulmány egy kis ízelítőt, azzal a nem titkolt céllal, hogy a könyvtárak megértsék, most kell megtalálniuk a helyüket az új igények piacán, mielőtt tényleg mások veszik a kezükbe a minőségi információszolgáltatás kulcsát.
— A szerző tapasztalata szerint már 2000-ben is bizonytalan volt, kinek kezében van a minőségi információszolgáltatás kulcsa (a cikk és a PhD az eseményeket ugyanis ez időpontig követi). E lapszám is beszámol újabb fejleményekről, pl. a 257. oldalon, a Google Scholar kapcsán. Más példák alapján is úgy tűnik, hogy az intelligens információkeresés — sőt, a szolgáltatás is — jelentős részben üzleti vállalkozások kezébe került. A jéghegy csúcsát a gyakran emlegetett Amazon.com, Google, Yahoo! mellett számtalan kisebb szolgáltató is végez információkeresést automatizáló tevékenységeket, idehaza pl. a TEXTlab, az empolis, vagy a Morphologic. Így nem újdonság már, hogy akár dobozos szoftverek megállapítsák a szöveg tartalmát, grafikusan (színes–szagosan 🙂 megmutassák tématérképét, sőt, a feldolgozás közben ‘tanuljanak’ is az algoritmusok. Kérdés, hogy mennyi és milyen tudású feldolgozóra lesz szükség a közeli jövőben.