Rövid ideje létezik és már nem sokáig marad egyben, mégis súlyos örökséget hagy majd maga után az Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNKK), Demeter Szilárd számos múzeumi intézmény összevonására épülő, nagy ívű projektje. Az MNMKK alig két éve, 2024 július 1-én alakult meg formálisan, benne több nagy intézménnyel, mint amilyen a Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Természettudományi Múzeum, valamint számos kisebb-nagyobb tag- és fiókintézmény, szinte áttekinthetetlen konglomerátumot alkotva. Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter a napokban jelentette be, hogy 2027 január 1-től “az érintett intézmények visszakapják jogi és szakmai önállóságukat”.
“A Nemzeti Múzeumban évtizedek óta létező gyakorlat, hogy olyan plusz feladatokat látnak el a szakemberek, akár hétvégén is, amikért jó esetben egy-egy extra szabadnapot kapnak kompenzáció gyanánt, de leginkább semmit. Így működik 2024 december vége óta az ügyeleti rendszer is a Nemzeti Múzeumban. Az egyheti ügyeletért ugyan jár 4 szabadnap, de a Munka Törvénykönyvében rögzített hétvégi pótlékot többszöri kérésünk ellenére sem fizették ki, a szerződéses munkarendtől való eltérést sosem rendelték el vezetői szinten.” Az Országos Széchényi Könyvtárban sem kapnak semmit a dolgozók bizonyos munkaidőn kívüli feladatokért – például 2024 óta nem jár pénz azért, ha extra időben pakolják el a könyveket, folyóiratokat, ami pedig rendszeres. A túlóra ki nem fizetése azonban csak egy a szürke zónás megoldások közül, hiszen ilyen a túlmunka is: a múzeumi konglomerátumból több helyről is hallani arról, hogy a távozó kollégák munkáját a többiekre terhelik rá, megint csak kompenzálás nélkül.
Qubit