279 ember halála függött össze 2024-ben a CDI-vel: ez az a kórházi fertőzés, amelynek részletes adatait elsőként tette közzé a Tisza-kormány. A nyilvánosság talán többet remélt, de az adatbázis rég nem látott szakmai párbeszédet indított, amiből a betegek profitálhatnak.
A legalacsonyabb székletmintavételi aránnyal a gyöngyösi Bugát Pál Kórház rendelkezik, ott 2025-ben 19 CDI-esetet regisztráltak, ezernaponként 0,2 székletmintavételi arány mellett. A HVG megkeresésére a gyöngyösiek elismerték, hogy a többi intézményhez képest valóban alacsony náluk a mintavételi arány, és ezt olyan indikátornak tekintik, amelyet szerintük indokolt szakmailag részletesen áttekinteni. “Ennek keretében értékeljük a mintavételi gyakorlatot, az indikációk alkalmazását, valamint azt, hogy valamennyi indokolt esetben megfelelő időben megtörténik-e a mikrobiológiai vizsgálat. Célunk nem önmagában a vizsgálatok számának növelése, hanem annak biztosítása, hogy minden klinikailag indokolt esetben időben megtörténjen a megfelelő diagnosztikai vizsgálat” – írta lapunknak Watti Jezdancher, a kórház orvosigazgatója.
A gyöngyösi kórház reakciója több szempontból is szokatlan. Egyrészt a NER-korszak után már az is újdonság, hogy a kórházigazgatók is kifejthetik álláspontjukat nyilvánosan, másfelől pedig üdítő a konstruktív hozzáállás. És ez nem is egyedi eset. Az NNGYK minap tartott háttérbeszélgetésén a központ szakértői arról beszéltek: míg korábban a kórházigazgatók rossz néven vették, ha nyilvánosságra kerültek olyan mutatók, amelyek esetleg negatív színben tüntették fel az intézményüket, most minden vezető nyitott és támogató volt a transzparenciával kapcsolatban. Surján György, az adatbázis létrehozásában részt vevő orvos-informatikus úgy fogalmazott, hogy az intézményvezetők örültek az adatoknak, míg korábban hasonló helyzetben úgy reagáltak, hogy a szakma védje meg őket. “De most megértették, hogy nem a minősítés a lényeg, hanem az, hogy mindenki fejlődni tudjon.”
HVG (előfizetéssel) 37. sz.