2026. február 1-én lépett életbe Kínában az Államtanács rendeleti szintű jogszabálya, melynek célja szó szerint a “könyvillatú társadalom” építése. A kínai hivatalos értelmezés szerint a rendelet azt jelzi, hogy a társadalmi olvasásügy és olvasásösztönzés a korábbi “politikai iránymutatásból” átkerült a jogi-intézményi garanciák világába. Nem a könyvpiac szabályozásáról van szó, hanem kulturális, oktatási, könyvtári, digitális tartalmi és társadalompolitikai keretszabály segítségével a “könyvillatú társadalom” programját hirdették meg, mert a lakosság ideológiai, erkölcsi, tudományos és kulturális színvonalának emelése a cél. [A kínai PISA-eredményeket ld.: link – szerk.]
A “szocialista kulturális nagyhatalom” építésének reményében öt fontos területen is előrelépést remélnek:
1. Állami feladattá tették az olvasásösztönzést. A nemzeti szintű koordinációért a hír- és kiadási ügyekért felelős központi szerv felel, a helyi kormányzatoknak pedig saját végrehajtási terveket kell készíteniük. A megyei szint feletti kormányzatoknak az olvasásösztönzéshez szükséges kiadásokat a költségvetésükben is kezelniük kell.
2. Minden év áprilisának negyedik hetét “országos olvasási aktivitási hétté” nyilvánították.
3. A fejlesztendő közolvasási infrastruktúra szereplőit is megnevezi és felsorolja a rendelet: köz- és közösségi könyvtárak, ifjúsági és idősközpontok, falusi és dolgozói könyvszobák, közösségi olvasószobák, nyilvános digitális olvasási terminálok. A közintézményeknek olvasási, kölcsönzési, olvasási tanácsadási és olvasáskészség-fejlesztési szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. Ünnepnapokon és iskolai szünetekben hosszabb nyitva tartás javasolt.
4. Támogatni kívánják a fizikai könyvesboltokat és a digitális olvasást egyaránt. A helyi kormányzatoknak politikai eszközökkel is segíteniük kell a könyvesboltok fejlődését, miközben a rendelet kimondja, hogy a digitális és hagyományos olvasást össze kell kapcsolni.
A digitális olvasási szolgáltatóknak ugyanakkor “tartalomkezelési” kötelezettségük van, és a “minőségi” digitális tartalmakat kell előtérbe helyezniük.
5. A kiemelt célcsoportok részére, úgymint gyermekek, iskolások, vidéki lakosság, idősek, fogyatékkal élők és etnikai régiók számára a szabályozás előírja a gyermekolvasási tervek kidolgozását, iskolai olvasási programokat, vidéki olvasási tervet, akadálymentes formátumokat – hangoskönyv, nagybetűs, Braille, elektronikus verzió -, valamint idősekre szabott olvasási szolgáltatásokat.
CeLISR