Hazai szakfolyóiratok – hasznot és minőséget vizsgáltak

– Mennyire vannak összhangban az MTA tudományterületi folyóiratlistái a nemzetközi folyóiratminősítési rendszerekkel?
– Vajon a magyar kutatók valóban azokban a folyóiratokban publikálnak, amelyeket a nemzetközi mutatók a legjobb minőségűnek tartanak?
– És mennyire követik ezek a listák a jogtudomány egyre inkább interdiszciplinárissá váló kutatási irányait?
Ezekre keresi a választ Sasvári Péter és Hajdú Noémi “Az MTA IX. Osztály Állam- és Jogtudományi Bizottsága (ÁJB) nemzetközi folyóiratlistájának tudományterületi, bibliometriai és használati elemzése” című tanulmánya.

A szerzők az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya ÁJB-nek nemzetközi folyóiratlistáját vizsgálják tudományterületi, bibliometriai és használati szempontból.
Az 1065 folyóiratra kiterjedő elemzés az ÁJB folyóiratlistájának, a SCImago Journal Rank (SJR) 2025 adatbázisának és a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatainak összevetésére épül.
Kérdések: A hazai minősítési rendszer mennyire követi a nemzetközi folyóiratminősítést? A magyar kutatók ténylegesen mennyit publikálnak, és milyen tudományos hatást érnek el ezekben a folyóiratokban?

Különösen figyelemre méltó eredmény, hogy az ÁJB folyóirat-besorolásai és az SJR-kvartilisek között csak részleges megfelelés figyelhető meg: a teljes mintában az egyezési arány 51,0%. Míg az “A” kategóriába sorolt folyóiratok közel négyötöde (79,3%) Q1-es besorolású, addig a B, C és D kategóriák már több különböző kvartilis között oszlanak meg.
Ez azt jelenti, hogy az “A” kategória jól követi a nemzetközi minősítést, az alacsonyabb kategóriák azonban már nem feleltethetők meg egyértelműen a nemzetközi kvartilisbesorolásoknak.

Megjegyzik továbbá:
– Bár a lista elsősorban a jogtudomány klasszikus területeit fedi le, több, napjainkban egyre fontosabb interdiszciplináris területek – például az informatikához, a MI-hez, a környezettudományhoz vagy az egészségtudományhoz kapcsolódó jogi kutatások – jóval kisebb súllyal jelennek meg rajta.
– A vizsgált folyóiratok közel felében egyetlen MTMT-ben nyilvántartott magyar szerző sem publikált, és a folyóiratok több, mint felénél az MTMT-ben nyilvántartott idézettség sem volt kimutatható (azaz: a listán szereplő folyóiratok jelentős részében a magyar kutatók ritkán publikálnak, illetve azok hazai tudományos hatása is korlátozott).

Az eredmények hozzájárulnak a folyóiratminősítési rendszerek jobb megértéséhez, valamint a tudományos teljesítményértékelés és a publikációs stratégiák fejlesztéséhez. (Sasvári Péter)